Könyvbemutató a Magyar Nemzeti Múzeumban

2019. november 30. 15.00 óra

A könyvet bemutatja: Dr. Laszlovszky József régész professzor

Buzás Gergely – Kovács Olivér: Az Árpád-házi uralkodók sírjai

Kiadta a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, grafika: Pazirik Informatikai Kft.

320 oldal, 208 kép

Ára: 4500 Ft

Minden nemzet emlékezetében meghatározó jelentőségűek a középkori uralkodók sírjai. Ezekre már saját korukban is az államiság hagyományának kézzel fogható emlékként tekintettek a kortársak, és ennek megfelelő tisztelet és kiemelt figyelem övezte őket. A királyi sírhelyek ez a szerepüket az újkorban, sőt napjainkban is megőrizték Európaszerte. Magyarország történetének újkori századai azonban szó szerint eltüntették a föld színéről középkori királyaink temetkezőhelyeit. Nem csak uralkodóink földi maradványai pusztultak el – egy-két kivételtől eltekintve – szinte nyomtalanul, de maguk a temetkezőhelyek – melyek koruk legjelentősebb katedrálisai, kolostorai, prépostságai voltak – nagyrészt szintén elenyésztek.

Az Árpád-ház uralkodását jelentő fél évezred a magyar állam régmúltját jelenti. Az ebben az időszakban uralkodó huszonnyolc fejedelemből és királyból a mai köztudatban, iskolai tananyagban legfeljebb három–négy uralkodó neve jelenik meg, de még az ő valós személyiségüket és történelmi szerepüket is gyakran eltorzítják a politikai ellenfeleik által megrendelt krónikák vagy az utókor koncepciózus történetírása. Ezért is hasznos, hogy e könyv – bár alapvetően a sírjaikról szól – röviden és ismeretterjesztő jelleggel bemutatja életútjukat is. E rövid életrajzok az egyes fejezetek elején nem a történelmi emlékezet, hanem a tényleges események tükrében próbálja meg értékelni az egyes uralkodók tevékenységét.

Az ismeretterjesztő jellegű életrajzok után az egyes fejezetek törzsszövege már jegyzetekkel, szakirodalmi hivatkozásokkal ellátott szakmai szöveg, amely összegzi az egyes uralkodók temetkezéséről elérhető történeti forrásokat, és a 19. század óta napjainkig folyó régészeti és természettudományos kutatások eredményeit, valamint kísérletet tesz ezek értelmezésére. Arról, hogy ezek az alfejezetek se váljanak száraz és unalmas tudományos szöveggé, az izgalmas fordulatokkal, nem kevés meglepetéssel teli, sokszor több mint egy évszázados múltra visszatekintő kutatás gondoskodik.

A valaha királyi temetkezőhelyül szolgáló, ma viszont már csak ásatásokból, vagy csak régi ábrázolásokról középkori templomok sokasága: a székesfehérvári Szűz Mária bazilika, Pécs, Vác, Nagyvárad, Esztergom, Eger, Csanád rég elenyészett katedrálisai, Feldebrő, Abasár, Tihany, Szekszárd, Egres néhai apátságai, a Margitsziget, Buda és Esztergom kolostorai is megelevenednek a könyv lapjain, némelyik virtuális rekonstrukciók formájában is.

A könyv így egyszerre régészeti és építészettörténeti szakkönyv, valamint történelmi ismeretterjesztő munka, amely egy izgalmas nyomozás keretében ismerteti meg az olvasót Magyarország történelmének, kultúrájának és művészetének első századaival.