A ma álló, a 18. század utolsó harmadában épült visegrádi plébániatemplom környékén, az egykori 14-15. századi város területén 1956-ban szórványleletként talált 7,7 cm magas, öntött bronz Krisztus-ábrázolás (corpus) egyszerű kialakítású, durván cizellált darab.
A Magyar Nemzeti Múzeum épületébe a főbejáraton keresztül belépve a rotunda irányába haladva egy márvány emléktábla tűnik szemünk elé, amelyen a főigazgatók névsorát örökítették meg 1812-től a mostani időkig.
A Mátyás Király Múzeum három amphora töredéket tart nyilván, amelyek a Visegrád-lepencei, 2–3. századi római település részben földbe mélyített házaiból kerültek elő.
A forrásvíz kiemelten fontos természeti kincsünk. Évszázadokon keresztül a visegrádi Királyi Palota fejlődésének is a szomszédos hegy forrásvize volt az alapja, és e történelmi hagyomány újjáélesztésének feltételei ma is adottak.
A 2013-ban végzett hitelesítő ásatás, majd az azt követő tervásatások során (2014-2019) bebizonyosodott, hogy az erődítmény belterülete még rengeteg érdekességet rejt magában, ami a lelőhely periodizációjáról alkotott képünket nagymértékben szélesíti.
Az ingyenesen letölthető alkalmazás végig vezeti a látogatót a visegrádi királyi palota termein és udvarain!
A Duna Sibrik-dombbal szemben levő visegrádi szakaszának kotrásából származó 12,7 cm magas bronz büszt 1976-ban került a Mátyás Király Múzeum gyűjteményébe.
A visegrádi ferences kolostor külső udvarán a 2008-ban itt folytatott ásatások során (három csákányütést leszámítva) egy épségben maradt, sárgás anyagú, előlapján zöld mázas kályhacsempe került elő.
