A ma álló, a 18. század utolsó harmadában épült visegrádi plébániatemplom környékén, az egykori 14-15. századi város területén 1956-ban szórványleletként talált 7,7 cm magas, öntött bronz Krisztus-ábrázolás (corpus) egyszerű kialakítású, durván cizellált darab.

A Magyar Nemzeti Múzeum épületébe a főbejáraton keresztül belépve a  rotunda irányába haladva egy márvány emléktábla tűnik szemünk elé, amelyen a főigazgatók névsorát örökítették meg 1812-től a mostani időkig.

A Mátyás Király Múzeum három amphora töredéket tart nyilván, amelyek a Visegrád-lepencei, 2–3. századi római település részben földbe mélyített házaiból kerültek elő.

A 2013-ban végzett hitelesítő ásatás, majd az azt követő tervásatások során (2014-2019) bebizonyosodott, hogy az erődítmény belterülete még rengeteg érdekességet rejt magában, ami a lelőhely periodizációjáról alkotott képünket nagymértékben szélesíti.

A visegrádi ferences kolostor külső udvarán a 2008-ban itt folytatott ásatások során (három csákányütést leszámítva) egy épségben maradt, sárgás anyagú, előlapján zöld mázas kályhacsempe került elő.

1342. július 21-én, öt nappal apja halála után királlyá koronázták. I. Anjou Nagy Lajost. A hatalom átvétele teljesen zökkenőmentesen sikerült, s bizony ez is lehet sorsdöntő, hiszen az Árpád-ház kihalásától a Mohácsi csatáig eltelt 225 év során nem ez volt jellemző.