<>

Üdvözöljük a királyi palotában

Bővebben

Élmény a csoport minden tagjának

Bővebben

Program az egész családnak

Bővebben

A tökéletes helyszín

Bővebben

Sorsdöntő napok: megfojtással zárult az emberöltőnyi viszály

1382. május 22-én megfojtották I. Johanna nápolyi királynőt az itáliai Muro várában. A merénylők III. Károly nápolyi király (aki később II. Károlyként alig néhány hétig magyar királyként is uralkodott és szintén orvgyilkosság áldozata lett), s I. (Nagy) Lajos magyar uralkodó megbízásából végeztek az asszonnyal. Csaknem négy évtizedes viszály végére került ezzel pont.

Sorsdöntő napok: Mátyás házassága, ami talán úgy se volt

1461. májusában kötött házasságot Budán Mátyás király és Podjebrád Katalin. Valódi házasságól azonban ekkor még nem lehetett szó, hiszen a fiatal feleség alig múlt 11 éves. Nem egész négy évvel később viszont már halott volt – ám Hunyadi Mátyásnak egyébként sem volt szerencséje a nőkkel.
 

Sorsdöntő napok: a visegrádi merénylet

1330. április 17-én támadt a visegrádi palotában az ebédelni készülő királyi családra Zách Felicián. Ez volt a leghíresebb magyar uralkodó ellen elkövetett merénylet, ám a magyar Anjouk mindhárom nemzedékének életében megjelentek az orgyilkosok.

Sorsdöntő napok: egy csata után feladta a király

Az 1241. április 11-én vívott muhi csata egyike a magyar történelem legfontosabb és legmeghatározóbb ütközeteinek. Bár a hatásai rövid és hosszú távon is drámaiak voltak, Visegrád a mongol inváziónak köszönheti újjászületését.

Sorsdöntő napok: tőrbe csalták a Hunyadiakat

Nekünk a forradalmat jelenti március idusa, de a Hunyadi-családra tragédiát hoztak ezek a napok. A kamasz Mátyás személyiségét pedig alighanem végérvényesen formálták az események. Most kezdődő sorozatunkban a visegrádi királyi palotához kötődő történelmi alakok sorsfordító napjait idézzük fel.

A királyok Visegrádja

Kiállítás a visegrádi királyi palotában
Visegrád az itt működő középkori királyi rezidencia miatt tölt be meghatározó szerepet a magyar történelmi tudatban. A Tatárjárás idején elpusztult régi ispáni vár helyett után IV. Béla építette fel a ma is álló új visegrádi várat, amely az Árpád-korban a pilisi ispánság központja volt és még csak alkalmi királyi szálláshelyként működött, ám I. Károly 1323-tól itt rendezte be székhelyét. Ő alapította  a vár alatti palotát is amelyet azonban csak fia, I. Lajos épített ki a mai formájára.