1330. április 17-én támadt a visegrádi palotában az ebédelni készülő királyi családra Zách Felicián. Ez volt a leghíresebb magyar uralkodó ellen elkövetett merénylet, ám a magyar Anjouk mindhárom nemzedékének életében megjelentek az orgyilkosok.
Az 1241. április 11-én vívott muhi csata egyike a magyar történelem legfontosabb és legmeghatározóbb ütközeteinek. Bár a hatásai rövid és hosszú távon is drámaiak voltak, Visegrád a mongol inváziónak köszönheti újjászületését.
Nekünk a forradalmat jelenti március idusa, de a Hunyadi-családra tragédiát hoztak ezek a napok. A kamasz Mátyás személyiségét pedig alighanem végérvényesen formálták az események. Most kezdődő sorozatunkban a visegrádi királyi palotához kötődő történelmi alakok sorsfordító napjait idézzük fel.
Kiállítás a visegrádi királyi palotában
Visegrád az itt működő középkori királyi rezidencia miatt tölt be meghatározó szerepet a magyar történelmi tudatban. A Tatárjárás idején elpusztult régi ispáni vár helyett után IV. Béla építette fel a ma is álló új visegrádi várat, amely az Árpád-korban a pilisi ispánság központja volt és még csak alkalmi királyi szálláshelyként működött, ám I. Károly 1323-tól itt rendezte be székhelyét. Ő alapította a vár alatti palotát is amelyet azonban csak fia, I. Lajos épített ki a mai formájára.
Boruzs Katalin – Merva Szabina – Szabó Balázs Sándor:
Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-dombon 2018-ban végzett tervásatásról
Visegrád, Sibrik-domb 2017. augusztus 07- szeptember 25.
