Viktorin József(1822-1874)
Viktorin József (Jozef Karol Viktorin) katolikus pap, irodalomszervező, kiadó, közíró, mecénás a Nagyszombat (Trnava) melletti Zavar (Zavar) községben született 1822. március 12-én.
90 éve, 1931. november 29-én született a magyar középkorkutatás kiemelkedő képviselője, az Árpád-kori falukutatás nemzetközileg is elismert, iskolateremtő egyénisége Kovalovszki Júlia.
A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma 2021. december 4-én konferenciával szándékozott tisztelegni munkássága előtt, de a járványhelyzet miatt a rendezvényt későbbre kellett halasztanunk.
A ma álló, a 18. század utolsó harmadában épült visegrádi plébániatemplom környékén, az egykori 14-15. századi város területén 1956-ban szórványleletként talált 7,7 cm magas, öntött bronz Krisztus-ábrázolás (corpus) egyszerű kialakítású, durván cizellált darab.
A Magyar Nemzeti Múzeum épületébe a főbejáraton keresztül belépve a rotunda irányába haladva egy márvány emléktábla tűnik szemünk elé, amelyen a főigazgatók névsorát örökítették meg 1812-től a mostani időkig.
A Mátyás Király Múzeum három amphora töredéket tart nyilván, amelyek a Visegrád-lepencei, 2–3. századi római település részben földbe mélyített házaiból kerültek elő.
A 2013-ban végzett hitelesítő ásatás, majd az azt követő tervásatások során (2014-2019) bebizonyosodott, hogy az erődítmény belterülete még rengeteg érdekességet rejt magában, ami a lelőhely periodizációjáról alkotott képünket nagymértékben szélesíti.
A Duna Sibrik-dombbal szemben levő visegrádi szakaszának kotrásából származó 12,7 cm magas bronz büszt 1976-ban került a Mátyás Király Múzeum gyűjteményébe.
A visegrádi ferences kolostor külső udvarán a 2008-ban itt folytatott ásatások során (három csákányütést leszámítva) egy épségben maradt, sárgás anyagú, előlapján zöld mázas kályhacsempe került elő.
1342. július 21-én, öt nappal apja halála után királlyá koronázták. I. Anjou Nagy Lajost. A hatalom átvétele teljesen zökkenőmentesen sikerült, s bizony ez is lehet sorsdöntő, hiszen az Árpád-ház kihalásától a Mohácsi csatáig eltelt 225 év során nem ez volt jellemző.
2006-ban a visegrádi királyi palota emésztőjéből – sok más különleges lelet mellett – egy majdnem épen maradt, vadászjelenetet ábrázoló Anjou-kori kályhacsempe is napvilágra került. A csempe felbukkanása a Mátyás-kori rétegben azért okozott meglepetést, mert a vele egykorú kályhákat már a 14. század folyamán elbontották, és töredékeik korábbi rétegekből szoktak előkerülni.
