Fél évszázadon belül két király is Visegrádon hunyt el. Mindkettőjüket Károlynak hívták és mindketten Nápolyból érkeztek a magyar trónra. Ám ezzel véget is ért a hasonlóság a két uralkodó között. 1386. február 24-én (más forrás szerint 27-én) hunyt el Visegrádon II. Károly.
Legyen bármilyen jó egy műemléki helyreállítás, az adott épületen belül egykor zajló életnek csupán a keretét adhatja. A múlt teljesebb megidézése már az emberen múlik, mint azt 2019 és a korábbi évek tapasztalatai is bizonyítják.
1335-ben november 19-én, a vendéglátó I. Károly feleségének, Piast Erzsébetnek a névnapján írták alá a Közép-Európa békéjét fél évszázadra biztosító oklevelek többségét.
1382. május 22-én megfojtották I. Johanna nápolyi királynőt az itáliai Muro várában. A merénylők III. Károly nápolyi király (aki később II. Károlyként alig néhány hétig magyar királyként is uralkodott és szintén orvgyilkosság áldozata lett), s I. (Nagy) Lajos magyar uralkodó megbízásából végeztek az asszonnyal. Csaknem négy évtizedes viszály végére került ezzel pont.
1461. májusában kötött házasságot Budán Mátyás király és Podjebrád Katalin. Valódi házasságól azonban ekkor még nem lehetett szó, hiszen a fiatal feleség alig múlt 11 éves. Nem egész négy évvel később viszont már halott volt – ám Hunyadi Mátyásnak egyébként sem volt szerencséje a nőkkel.
1330. április 17-én támadt a visegrádi palotában az ebédelni készülő királyi családra Zách Felicián. Ez volt a leghíresebb magyar uralkodó ellen elkövetett merénylet, ám a magyar Anjouk mindhárom nemzedékének életében megjelentek az orgyilkosok.
Az 1241. április 11-én vívott muhi csata egyike a magyar történelem legfontosabb és legmeghatározóbb ütközeteinek. Bár a hatásai rövid és hosszú távon is drámaiak voltak, Visegrád a mongol inváziónak köszönheti újjászületését.
Nekünk a forradalmat jelenti március idusa, de a Hunyadi-családra tragédiát hoztak ezek a napok. A kamasz Mátyás személyiségét pedig alighanem végérvényesen formálták az események. Most kezdődő sorozatunkban a visegrádi királyi palotához kötődő történelmi alakok sorsfordító napjait idézzük fel.
Kiállítás a visegrádi királyi palotában
Visegrád az itt működő középkori királyi rezidencia miatt tölt be meghatározó szerepet a magyar történelmi tudatban. A Tatárjárás idején elpusztult régi ispáni vár helyett után IV. Béla építette fel a ma is álló új visegrádi várat, amely az Árpád-korban a pilisi ispánság központja volt és még csak alkalmi királyi szálláshelyként működött, ám I. Károly 1323-tól itt rendezte be székhelyét. Ő alapította a vár alatti palotát is amelyet azonban csak fia, I. Lajos épített ki a mai formájára.
Boruzs Katalin – Merva Szabina – Szabó Balázs Sándor:
Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-dombon 2018-ban végzett tervásatásról
