<>

Üdvözöljük a királyi palotában

Bővebben

Élmény a csoport minden tagjának

Bővebben

Program az egész családnak

Bővebben

A tökéletes helyszín

Bővebben

Mátyás-kori kőtár

A pince hátsó terme a hordók tárolására szolgáló belső pince volt.
Itt ma a palota legfontosabb Mátyás-kori faragványai vannak kiállítva. Ezek között kiemelkedik az Oroszlános-kút, amely az északkeleti palota felső kertjében, az egykori királynéi virágoskertben állt. Az eredeti helyén ma rekonstrukciós másolata áll. Az itt felállított eredeti töredékek három részletben vannak elhelyezve. Elöl a kút felső részének Mátyás király címereivel díszített márványlapjai láthatóak, közülük Magyarország, és Dalmácia címere maradt ránk. A címeres lapok alatt oroszlánfejes függőkonzolok csüngtek.

Mátyás-kor kőtár, címeres erkély

A palota utcai homlokzata előtt helyezkedett el a lovagi tornákhoz használt pálya. Erre a pályára nézett az a hatalmas címerekkel díszített zárterkély, amely a királyi pár díszpáholyául is szolgált a tornák alkalmával. A rajta lévő címerek alapján az erkély építését valószínűleg még 1478 előtt befejezték, de 1481-ig már biztosan elkészült a mű.

Anjou-kori kőtár

A kőtár harmadik terme egy barokkori pincéből lett kialakítva. Itt a befejezetlen Nagy Lajos kori kápolna összeállított kőfaragványai tekinthetőek meg.

A visegrádi palota története

A kiállítás első terme eredetileg a szomszédos személyzeti szobához hasonló lakószoba volt. A Mátyás korban azonban falifülkéit befalazták, kandallóját lebontották, és a többi földszinti helyiséggel együtt ezt a helyiséget is beboltozták. Ma a helyreállított szobában a palota ásatásai során előkerült leletek és a palota épületeinek makettjei láthatóak.

Zsigmond-kori szoba

A díszudvarból nyíló szoba egykor a palotában udvari szolgálatot teljesítő nemes ifjaknak, vagy udvarhölgyeknek a lakószobája lehetett. A királyi és a királynéi udvarban számos, főleg arisztokrata családból származó fiatal nemes nevelkedett, akik kamarásként, udvari ifjúként, udvari lovagként illetve udvarhölgyként a király és királyné szolgálatát látták el, illetve személyes megbízásaikat teljesítették.

Királyi konyha

A palotaépület első emeletének délkeleti sarkában kapott helyet az uralkodó magánkonyhája, amely már Nagy Lajos király korában felépült, és a Mátyás-korban is használatban maradt. A konyha előtti lépcsőházon és a szomszédos emeleti bejárati folyosón át a kápolna előtti teraszra is kihordhatták az ételeket, ahol Oláh Miklós leírása szerint Mátyás király tavasszal és nyáron előszeretettel ebédelt a hársfák árnyékában.

A királyok Visegrádja

Kiállítás a visegrádi királyi palotában
Visegrád az itt működő középkori királyi rezidencia miatt tölt be meghatározó szerepet a magyar történelmi tudatban. A Tatárjárás idején elpusztult régi ispáni vár helyett után IV. Béla építette fel a ma is álló új visegrádi várat, amely az Árpád-korban a pilisi ispánság központja volt és még csak alkalmi királyi szálláshelyként működött, ám I. Károly 1323-tól itt rendezte be székhelyét. Ő alapította  a vár alatti palotát is amelyet azonban csak fia, I. Lajos épített ki a mai formájára.