<>

Üdvözöljük a királyi palotában

Bővebben

Élmény a csoport minden tagjának

Bővebben

Program az egész családnak

Bővebben

A tökéletes helyszín

Bővebben

Királyi Palota

Királyi Palota

A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén.

Mátyás Király Történelmi Játszópark

Mátyás Király Történelmi Játszópark

A visegrádi Királyi Palota előkertjében mesekert és foglalkoztató ház várja játszani vágyó vendégeit. Egyenesen a Mátyás-mesék világába léphetnek be a veretes díszkapun át, melyet két hatalmas magyar és török vitéz őriz mindazoktól, kik nem hiszik a meséket.

Salamon-torony

Salamon-torony

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.

Főesperesi templom

Főesperesi templom
Az államalapítás kezdetén István király a Visegrádnak nevezett várat a róla elnevezett megye székhelyévé tette. Visegrád első írásos említése is Szent István egyik 1009. évi oklevelében szerepel. A várhoz közeli hegyoldalban megépült a megye első plébániatemploma, melynek helyén, Salamon király idejében, 1063 után egy főesperesi templomot emeltek. A rangos kivitelű, belül hazánk egyik legkorábbi freskóival díszített templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.

Múzeumbolt

Múzeumbolt
Emléket szeretne a múzeumunkban töltött időről, netán kiadványaink után érdeklődik?
Látogasson el múzeumboltunkba!
Tudományos értekezések, szakmai kiadványok, térképek, pendrive, hűtőmágnes és még sok más közül választhat boltunkban.
2025 Visegrád, Fő utca 29.
(A királyi palota jegypénztáránál)

Visegrád

Visegrád
A Dunántúli középhegység északkeleti tagja a Dunazug-hegység, melynek északkeleti vége a Pilis. A Pilis északkeleti része a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység, mely a Börzsönnyel áll kapcsolatban. E két hegységet elválasztó Duna jobb partján helyezkedik el Visegrád települése, melyet nagyjából két részre oszt az Apátkúti (Malom) patak.