690 ÉVE ZAJLOTT A VISEGRÁDI KIRÁLYTALÁLKOZÓ
Categories: Aktualitások,Fellegvár,Hírek,Salamon-torony
690 évvel ezelőtt, 1335 novemberében Visegrádon, a magyar király székhelyén zajlott a magyar diplomáciatörténet egyik legismertebb eseménye, a visegrádi királytalálkozó. A több héten át tartó eseményen I. Károly magyar király mellett, sógora, III. Kázmér lengyel király, illetve Luxemburgi János cseh király, számos lengyel, sziléziai és német fejedelem, valamint a Német Lovagrend képviselői vettek részt. A visegrádi várban tartott találkozón szintén ott volt János cseh király fia, Károly, a későbbi Német-római császár, illetve a magyar király ekkor 9 éves fia, a későbbi magyar és lengyel uralkodó, Lajos.
Célja a közép-európai országok között fennálló vitás kérdések rendezése -elsősorban a lengyel-cseh, illetve a lengyel-német lovagrendi viszony elsimítása- volt. A találkozót hosszas tárgyalásos előkészületek előzték meg, Visegrádon tulajdonképpen a végső döntések meghozatalára és azok írásba foglalására került sor.
A Visegrádon történtekről nemcsak a döntéseket tartalmazó dokumentumok számolnak be, hanem középkori történetírói munkák is, bizonyítva, hogy már a korszakban is nagy jelentőséget tulajdonítottak a kongresszusnak. A lengyel-cseh konfliktus tekintetében a békekötés mellett az a megállapodás született, hogy János cseh király nagy pénzösszeg fejében lemondott a lengyel trónigényéről. I. Károly pedig gyakorlatilag vállalta, hogy ha III. Kázmér nem tudja kiegyenlíteni a maghatározott összeget, akkor kezesként magára vállalja annak fennmaradó részét. Ugyancsak megállapodás született a lengyel-német lovagrendi konfliktust kiélező területi vitákat illetően, amelyben az érintett felek a magyar és a cseh királyt kérték fel döntőbírónak. A két fő témán túl egyéb politikai és gazdasági kérdések is napirendre kerültek.
A beszámolók szerint a heteken át tartó találkozót fényes pompa jellemezte, Valószínűleg Piast Erzsébet, I. Károly felesége és III. Kázmér testvére iránti tiszteletből november 19-én, Erzsébet napján rendezték a legfőbb ülést, ugyanis ezen a napon keltezték nemcsak a lengyel-cseh békeszerződés, hanem egyéb más okleveleket is.
1991 után Közép-Európában számos politikai, gazdasági és kulturális együttműködés a visegrádi királytalálkozó hagyományán alapul. Ennek nyitánya az úgynevezett Visegrádi Nyilatkozat volt, amelyet 1991. február 15-én a visegrádi királyi palotában írtak alá az érintett országok vezetői.
Rekonstrukciós rajz: Buzás Gergely és Pazirik Informatikai Kft.