Pone Navatától Visegrádig kiállítás
Categories: Kiállítások
kiállítás a Visegrádi Salamon-toronyban 2019. március 22-től.
Visegrád korai történelmének, amely a késő római kortól a tatárjárásig tart, a legjelentősebb régészeti lelőhelye a Sibrik-domb. Itt I. Constantnus idején épült fel a Pone Navatanak nevezet castrum. Az 5. században a rómaiak által felhagyott erődítmény a 8. század végétől újra benépesült, szláv nyelvű lakói adták neki a Visegrád nevet. A vár a magyar államalapítás idején megyésispánság központja lett, majd Visegrád megye 12-13. századi átalakulása után a pilisi erdőispánság erődítménye. A tatárjárás során elhagyott, majd a 13. század közepén, az új visegrádi vár építése miatt lebontott Sibrik-dombi erődítményre már a Rómer Flóris is felfigyelt, de rendszeres régészeti kutatása az 1950-es években indult meg. Az 1970-80-as évek ásatásai után 2013-ban új kutatási szakasz kezdődött, amely jelentős új adatokkal gazdagította ismereteinket a korai Visegrád történetéről, egyúttal fényt derítve a későavar- és Karoling-kor valamint a magyar államalapítás számos összefüggésére.
A kiállítás fő célja az új ásatások legújabb eredményein keresztül bemutatni a korai Visegrád történetét a késő római kortól a tatárjárásig. Az egyes korszakokat tablók ismertetik, amelyek a várral és a környező településsel, illetve egyéb építményekkel: római őrtornyokkal, templomokkal ismertetik meg a látogatót. A tablókon az ismertető szövegen kívül nagy szerepet kapnak az egyes épületeket bemutató rekonstrukciós grafikák. A 11. századi ispáni vár és plébániatemplom makettje is helyet kapott a bemutatón. A tablók és makettek mellett elhelyezett tárlókban a régebbi és újabb Sibrik-dombi ásatások kiemelkedő régészeti leletei kaptak helyet a római kortól a késő-Árpád-korig.
Ez a kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
« Sorsdöntő napok: Mátyás házassága, ami talán úgy se volt
Sorsdöntő napok: megfojtással zárult az emberöltőnyi viszály »