Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: Kora avarkori kard a Dunából

568-ban egy addig ismeretlen eurázsiai  steppei nép, az avarok hódították a Kárpát- medencét, addigi történelme során először egyesítve egy állam uralma alatt a térséget. Baján kagán vezetésével az avar birodalom Közép-Kelet Európa félelmetes hatalma lett, veszélyt jelentve a környező népekre, elsősorban a Bizánci Birodalomra, amely ellen több mint 50 évig vezettek zsákmányszerző hadjáratokat. A kb. 20 000 fős korai avar hadsereg derékhadát az 1000-3000 közötti létszámú páncélos nehézlovasság alkotta. Fegyverzetük – a történelmi források és a régészeti leletek tanulsága szerint – az íj, kopja, pajzs, kétélű, hosszú lovassági kard és a harcost és lovát is védő páncélzat.

Türk páncélos lovast ábrázoló sziklarajz az Altáj hegységből

Korai avar lovas (M.V. Gorelik rekonstrukciós rajza) 

A Dunakanyar az avarkorban nem tartozott a kaganátus kiemelt, sűrűn betelepült régiói közé.  Ennek fő magyarázata természet- és gazdaságföldrajzi adottságaiban rejlik. A Duna és átkelőhelyeinek kereskedelmi és katonai szerepe mellett a legelő és szántóföld viszonylag korlátozottan állt rendelkezésre, s a környéken nem volt hosszabb ideig fennálló politikai-katonai központ. A térség gazdasági-kereskedelmi szempontból nem tartozott a kiemelt körzetekhez. A kora avarkorban a birodalom É-i határterülete a Duna könyök, ill. a Csörsz árok vonalában húzódott, ettől É-ra lakatlan gyepű terült el. A szentendrei és budakalászi temetőktől É-ra nem találunk hasonló gazdagságú előkelő temetkezést.  Az avarkor második felében a Dunakanyar településképe megváltozik, a szállásterület É-i határa kitolódik, megszaporodnak a temetők, telepek (Pilismarót, Dömös, Visegrád, Dunabogdány, Tahi, Szentendre Szob, Vámosmikola, Letkés, Nagymaros, Vác környéke). Visegrádról az avar kor egészéből (6-9.sz.) összesen 6 avarokhoz köthető lelőhelyről van tudomásunk (Visegrád-Diós, Lepence, Széchenyi u. 19., 23., Sibirk-domb, Várkert).

Az avar korból jelenleg ismert több mint 60.000 sír mindössze 2 %-ból (a férfisírok 5 %-ából) ismertek a közelharci fegyverei. Ebből a szempontból is fontos számunkra az 1974-ben Visegrádon a Duna medréből, az 1692-93 folyamkilométernél folyamkotrás közben előkerült ezüst szerelékes korai avar kard. Azt hogy, hol és mikor kerülhetett a Dunába, nem tudjuk.  A fegyver pengetöredékei, ezüst díszei, szerelékei és a hüvely famaradványai több töredékben, helyenként 4 cm vastagon rácementálódott kavics konglomerátumban kerültek elő. A kardtok lemezein bőrmaradványok is megmaradtak.  A tárgy restaurálását és rekonstruálását Tavas Imre a múzeum főrestaurátora végezte el. A gondos tisztítás, konzerválás után tanulmányozhatóvá vált a kard szerkezete, formája, a felhasznált anyagok fajtája. A visegrádi kard, karikás markolatvégű, kétélű, lapított nyolcszög keresztmetszetű, valószínűleg damaszkolt pengével és rövid, félköríves keresztvassal, háromkaréjos függesztő fülekkel, koptatóval ellátott fegyver. A markolatgomb, a keresztvas és függesztő fülek lemezborításain, valamint a koptatón bordázott díszítés látható. A markolatborítás enyves égerből, a két lemezből álló hüvely magyar hársból készült, ez utóbbit bőrrel is befedték. A fegyver teljes hossza 107 cm, a penge hossza: 86, 4 cm, pengeszélesség: 4 cm.  A karikás markolatvégű kardok Kelet-Európában már szarmatáknál is ismertek, de ezzel egy időben megtalálhatók voltak Belső-Ázsiában is. E kardtípus fő elterjedési területe a Duna−Tisza-köze, a legkiemelkedőbb példány az aranylemezekkel borított kunszentmiklós−bábonyi kard tekinthető, amely feltehetőleg egy kagáni sírból került elő. A legtöbb arany és ezüstlemezes korai avar kard ebből a térségből ismert, s a kagáni központ itteni meglétét erősíti meg. A visegrádi fegyver a legközelebbi párhuzamai aranylemezekkel borított kunszentmiklós-bábonyi, kunágotai, ill. ezüst szerelékes  csengelei és szalkszentmártoni kardok.

1. A visegrádi kard és hüvelye
2. A kunszentmiklós−bábonyi aranylemezes kard
3. A szalkszentmártoni ezüst lemezes kard

A nemesfémveretes kétélű kardokat feltehetőleg méltóságjelző díszfegyverként használták.

Korai avar öv és a kard rekonstrukciója (Bócsai fejedelmi lelet, László Gyula és J. Kovačević nyomán)

A karikás markolatvégű, hármasívű függesztővel ellátott kétélű kardokat, így a visegrádi fegyvert is a 7. sz. első felében használhatták. A Kárpát medencei kora avar kardok között – az előkerülés körülményeit is figyelembe véve – a visegrádi az egyik legjobb állapotban levő példány, ami egyértelműen Tavas Imre restaurátori munkáját dicséri. Az alapos vizsgálatok, felmérések, az anyagok lehetőség szerinti vizsgálatának eredményeképpen tisztázta és dokumentálta a kard szerkezetét. A tisztítást és konzerválást követően „használható módon” rekonstruálta a fegyvert, a pengét a hüvelyébe lehet helyezni és kivonni. Nem véletlen, hogy a legszebb hazai avar leleteket bemutató „Az avarok Európában Egy ázsiai lovasnép kincsei „c. Európát bejárt kiállításon is szerepelt.

A visegrádi kora avar kard jelenleg a Visegrád történetét bemutató állandó régészeti kiállításon látható a Salamon toronyban.

In memoriam Tavas Imre (1940-2017.)

Gróf Péter

Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma

Irodalom:

Awaren in Europa.  Schätze eines asiatischen Reitervolkes, 6.-8. Jh. Eine Ausstellung des Ministeriums für Kultur und Bildung der VR Ungarn, Museum für Vor- und Frühgeschichte Frankfurt am Main, Germanisches Nationalmuseum Nürnberg
Meier-Arendt, Walter (Hg.)  Frankfurt 1985.

Csíky Gergely: Az avar kori szúró- és vágófegyverek. Osztályozás – tipológia – kronológia – technológia.  Doktori disszertáció. Budapest  2009.

Gróf Péter: Adalékok a Dunakanyar avarkorához In: Heves Megyei Régészeti Közlemények 2 2000. 95-109.

G. V. Kubarev and V.D. Kubarev:  Noble turk grave in Balyk-Sook (Central-Altai) In: Archeology, Ethnology & Anthropology of Eurasia 4 (16) 2003. 64-82.

Pásztor Adrien-Simon László Az avarkor emlékei Pest megyében  In: Pest Megye Monográfiája I/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei Szerk.: Fancsalszky Gábor Torma István  Budapest, 2007. 397-440.

Simon László: Kora avar kardok In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből Studia Comitatensia 22. Szentendre, szerk.: Maróti Éva 1991.  263-346.

Tavas Imre: Kora avar vaskard restaurálása

Műtárgyvédelem 1978. 5. 175-199.

Tavas Imre: A visegrádi kora avar kori kard

A népvándorláskor fiatal kutatónak IV. összejövetele 1993. szeptember 20-22. In: Altum Castrum 4. A visegrádi Mátyás Király Múzeum Füzetei 1995. 36-50.

Foto: Szabó László

Restaurálás: Tavas Imre

« Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: 18. századi kegytárgyak

Múzeumok Éjszakája Visegrádon! »