Sorsdöntő napok: Mátyás házassága, ami talán úgy se volt

1461. májusában kötött házasságot Budán Mátyás király és Podjebrád Katalin. Valódi házasságól azonban ekkor még nem lehetett szó, hiszen a fiatal feleség alig múlt 11 éves. Nem egész négy évvel később viszont már halott volt – ám Hunyadi Mátyásnak egyébként sem volt szerencséje a nőkkel.

A leendő király első jegyese a Cillei-család utolsó férfitagja, Cillei Ulrik leánya, a roppant vagyon örököse, Erzsébet volt, aki azonban még 1455-ben váratlanul meghalt (Mátyás mindössze tizenkét éves volt ekkor). Mivel Hunyadi János is elhunyt 1456-ban Nándorfehérvárnál, a fiai, László és Mátyás még inkább a belpolitikai élet és a hatalmi harcok főszereplőivé léptek elő. Kulcsfontosságúvá vált a leendő házasságuk is, Mátyást pedig szegedi egyezmény értelmében a nádor Garai László leányával, Annával akarták összeházasítani. Közben azonban sor került a leendő király prágai fogságára, és szabadulása érdekében Vitéz János egyezett meg Mátyás vendéglátójával, Podjebrád Györggyel, hogy az ifjú elveszi Kunigunda nevű, később Katalinra magyarosított lányát. A tényleges házassági szerződéssel azonban még várni kellett a lány életkora miatt.

Bár az ifjú királynő terhessége, szülése, az újszülött halála mind beépült a történelmi köztudatba, korántsem biztos, hogy valóban sor került valódi házasságra, illetve a gyermekszülés tényét sem lehet bizonyítani. Lehetséges, hogy a házasságot valójában sosem hálták el. Az azonban biztos, hogy Katalin elhunyt 1464. március 8-án, s vele sírba szálltak Mátyás dinasztiaépítő tervei is.

A király persze ezt nem tudta, s igyekezett új feleségről gondoskodni, azonban nem volt könnyű dolga. A származása miatt különösebben jó partinak nem számított, hiába igyekezett a német császár vagy a választófejedelmek családjaival rokoni kapcsolatba kerülni. Bár Mátyás Katalin halála után tizenkét évig nem nősült újra, ágyast természetesen tartott, s Edelpeck Borbála 1473-ban fiút szült neki, és kis híján múlott, hogy Mátyás nem vette feleségül. Így a végül mégis házasságon kívül született Corvin János azonban apja halála után nem tudta trónigényét érvényesíteni.

Mátyás végül 1474-ben eljegyezte, majd 1476-ban feleségül vette a nápolyi származású Aragóniai Beatrixot, aki szintén nem a legelőkelőbb körökből származott, hiszen apja Aragóniai Ferdinánd nem volt törvényes gyerek. Ráadásul viszonylag idős, tizenkilenc éves volt a házasság megkötésekor. A legnagyobb baj azonban az volt vele, hogy meddőnek bizonyult, így Mátyás tényleges örökös nélkül maradt, s amit felépített, darabjaira hullott 1490-ben bekövetkezett halála után.

Ugyanakkor Beatrixnak köszönhetjük a humanista udvar létrejöttét, a reneszánsz korai érkezését a magyar királyságba és Visegrád felvirágzását is, hiszen a nagyarányú átépítések a házasság megkötése után kezdődtek és mintegy tíz éven át tartottak.

Corvin János portréja