Sorsdöntő napok: a visegrádi merénylet
Categories: Aktualitások,Cikkek
1330. április 17-én támadt a visegrádi palotában az ebédelni készülő királyi családra Zách Felicián. Ez volt a leghíresebb magyar uralkodó ellen elkövetett merénylet, ám a magyar Anjouk mindhárom nemzedékének életében megjelentek az orgyilkosok.
Egy megvágott királyi kar és négy lemetszett királynéi ujj – I. Károly, a felesége Lokietek Erzsébet és az épp jelen lévő fiaik (feltehetően Lajos és András) aránylag szerencsések voltak, amikor Zách Felicián magányos merénylőként kardot rántva rárontott a családra, hogy lekaszabolja őket. A források tanúbizonysága szerint senki nem készült fel ilyen váratlan eseményre az udvarban, a Képes Krónika legalábbis úgy örökítette meg az eseményeket, hogy Zách még két nevelőt is halálra sebzett, mielőtt leterítették.
Hogy miért akart Zách Felicián végezni a királyi családdal, máig nem tudjuk. Zách nógrádi nemes volt, sokáig szemben állt Károllyal Csák Máté híveként. A merénylet előtt tizenkét évvel pártolt át a királyhoz, birtokait megtarthatta, s mint a gyilkossági kísérlet ténye is bizonyítja, bejárása volt az uralkodóhoz. Az indítékát nem ismerjük, mindenesetre a szinte a merénylettel egykorú olasz és lengyel források arról számolnak be, hogy a királyné testvére, Kázmér megbecstelenítette Zách Felicián lányát, Klárát – aki egyébként a királyné udvarhölgye volt – s a bősz apa ezért akart elégtételt venni. A regényes magyarázatot – még ha kísértetiesen hasonlít is Bánk bán históriájára – nem lehet elvetni, felmerültek azonban egyéb teóriák is. Egy másik magyarázat szerint a király megfosztotta tisztségeitől, például egy várnagyi megbízatásától, ezért került sor a támadásra. Ennek ellentmond, hogy a várnagyi rangját két évvel korábban vesztette el – miért várt volna eddig a bosszúval? Mások úgy vélik, hogy egy nemesi összeesküvés része volt a támadás, ami szintén nem valószínű, hiszen Zách Felicián ekkor már a hetvenedik évéhez közeledett, vagyis aligha volt ideális merénylő – mint azt az eredmény is bizonyítja. Végül felmerült, hogy az agg, egzisztenciálisan lecsúszó nemesúrnak egyszerűen elborult néhány pillanatra az elméje, amit esetleg némi bor elfogyasztásával is elősegített.
A merénylet után beindult az igazságszolgáltatás gépezete: mivel a helyszínen lemészárolt Zách Felicián a királyi családra támadt, közvetetten Istent is célba vette a kardjával. Családjának többségét kivégezték, így járt fia és két lánya is, valamint nemzetsége harmadiziglen. A Zách-családot gyakorlatilag kiradírozták a történelemből.
Bár ez volt a leghíresebb magyar uralkodó ellen elkövetett merénylet, az Anjouk mindhárom generációjának meggyűlt a baja az orgyilkosokkal. Károly fiát, I. Lajos öccsét, András herceget Itáliában gyilkolták meg merénylők (ez lett a kiváltó oka a nápolyi hadjáratoknak), Lajos utódjára, a ténylegesen egyik legrövidebb ideig uralkodó magyar királyra, II. Károlyra Budán tört rá egy lázadó előkelő (a királyt Visegrádra vitték sebesülten, ott halt meg és temették el), de maga I. Károly is eddigre már több merényletet is túlélt.
Ám térjünk vissza az 1330-as merénylethez! A mai palotában hiába keresnénk azt a termet, ahol a vérengzésre sor került, hiszen azt csak később, Lajos uralkodása alatt kezdték építeni. A régészeti feltárásoknak hála azonban sikerült azonosítani a korábbi palota maradványait, ami nagyrészt a mai alsó udvar helyén állhatott. Ha megállunk hát a palota első füves udvarának közepén, nagyjából ott lehetünk a 689 évvel ezelőtti merénylet helyszínén.
